A Carmentalia kétnapos ünnep január 11-én és 15-én, a római Carmenta istennő tiszteletére rendezik. Temploma a Capitoliumon állt. Carmentát itt két néven tisztelték: POSTVORTA és ANTEVORTA, ami jelképezi az istennő azon tulajdonságait, hogy egyazon pillanatban képes a múltba és a jövőbe is tekinteni. Az ünnepen főként nők vettek részt.
Carmenta a gyermekszülés, a jóslás és a gyógyítás istennője, a dolgozó, tevékenykedő nők védelmezője. Templomába tilos volt a halál bármi jelképével belépni, beleértve a bőrt is (pl. bőrcipő).
Egyes mondákban Evander anyjaként szerepel, és Antevorta és Postvorta az ő testvérei (ők hárman együtt a Carmentae).
Ugyanezen a napon ünnepelték Iuturna istennő ünnepét is: ő a gyógyítás, jóslás, a kutak és a szökőkutak istennője, és mindazok védelmezője, akik vízzel dolgoznak. Őt és Vulcanust kell emgidézni a tűzvész ellen. Temploma Rómában a Mars-mezőn volt és a Forumon volt egy kis szentélye medencével. Iuturna Danaus isten lánya és Turnus testvére. Ianus istentől pedig a kutak, Fons anyja.
„Az ünnepeken és áldozatokon közösen vettek részt;a két nép hagyományos ünnepeit meghagyták, de bevezettek új ünnepeket is. Ezek közé tartozott a Matronalia az anyák tiszteletére, amiért a háborúnak véget vetettek, úgyszintén a Carmentalia. Carmentát egyesek Sors-istennőnek tartották, aki az emberek születését irányítja: ezért tisztelik őt az anyák. Mások szerint Carmenta, Evander felesége jósnő volt, aki jóslatait versben mondta el, s ezért nevezték Carmentának. (A verset ugyanis carmennek mondják.) Igazi neve Nikosztraté volt. Mások viszont – s ez a valószínűbb - „háborodott”-nak értelmezik a Carmenta szót, s ezzel az önkívületi állapot esztelen voltára utalnak. Híján lenni valaminek ugyanis annyit jelent, hogy carere, ész pedig azt, hogy mens.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése