Az
Aranypatak utca elején egy kváderkövekkel kirakott, tiszta vizű
kutat találunk. Innen, a római kúttól ered egy kis ér, ami
másfél dűlőt keresztez, majd beletorkollik az Aranypatakba
(hivatalosan Aranyhegyi- patak).
A
Csúcshegy térségében két villaszerű épületet tártak fel. A
Budai- hegység útikalauza is egy múltat idéző sétát ajánl az
alsó- és felső villához. Ma ez a kirándulás alig lehetséges a
romok részbeni pusztulása, visszatemetettsége illetve a
magánhasználat miatt. Az alsó villát a Solymárvölgyi úton
tárták fel, nem messze a Solymár köztől. Az egykori, solymári
völgyben húzódó országúttól nem messze állt, őrállomás és
szálláshely lehetett a II- IV. században.
Az
alsó villánál is nagyobb jelentőségű az Aranypatak utcában
megtalált szabadon álló, téglalap alakú római kori villa a III.
század elejéről, hosszoldalán előcsarnokkal, padlófűtéssel.
"A
téglalap alakú épület hozzávetőleg kelet- nyugati irányban
helyezkedett el. Északi hosszoldal felé nézett főhomlokzata,
amelyen csaknem teljes hosszában - valószínűleg oszlopos- tornác
húzódott végig. Bejárata az észak- nyugati sarkon volt, ahol a
tornácból kis előtérrel lehetett elválasztva. A tornácból
nyíltak a lakóhelyiségek, valamint a nyugati oldalon egy
nagyméretű gazdasági helyiség, amelyből a villa két
fűtőkemencéjét is kezelhették. A déli oldalon helyezkedett el a
fürdőtraktus, amelyből egy félkörös és egy négyszögű
alaprajzú medence ugrott ki az épületnek ezen az oldalán. A
félkörös apszissal bővült nagyobbik fürdőterem padlófűtéssel
ellátva, hasonlóképpen az épület közepén elhelyezkedő két
lakószoba is. A villa helyiségeit a romok között talált
töredékekből megállapíthatóan falfestések és gazdag
stukkómennyezetek díszítették."
(Magyarország
műemléki topográfiája Dercsényi Dezső szerkesztésében, VI.
kötet. Budapest műemlékei II., szerkesztő Pogány Frigyes,
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése