A Szentendrei út keleti oldalán haladva az útelválasztó sávban jól láthatók a vízvezeték pilléreinek maradványai. A Kaszás dűlő HÉV megálló magasságában aluljárón közelíthetjük meg a Mozaik utcai felüljáró délnyugati lábához támaszkodó, lombbal benőtt pillércsonkot.
A Római strand területéről eredő, az aquincumi polgári települést és a mai Flórián téren és környékén feltárt legiotábort is ellátó vízvezeték legdélebbi látható pillérmaradványa a Kövi Szűz Mária plébániatemplomtól délre található. E pillércsonkra helyezték fel az 1811-es dunai áradás után a folyóból kimentett Mária képet. A hagyomány szerint a római emlék tőszomszédságában eredt és folyt az Aranyhegyi patak, amelynek tükrében a kőre helyezett Mária kép is látható volt. A vízvezeték- pillér jelenleg eredeti helyéről elmozdítva áll. Az 1930-as években zajlott területrendezés során- az akkori Műemléki Bizottság állásfoglalásával szemben, miszerint az emléket eredeti helyéről nem szabad elmozdítani- 10 méterrel helyezték át, hogy a forgalmat ne zavarja.
„Pontosan tudva van a vízvezeték iránya és szerkezete a római fürdő forrásától az ú. n. Mária-kőig — az utolsó föld fölötti pillérig, melynek falazatába illesztette a néphit azt a csodatévő Mária-képet, melyről az a legenda jár, hogy több ízben onnét eltávolíttatván, csodálatos módon mindig visszaszármazott eredeti helyére.
Ez a kb. 2300 méter hosszú pillérsor, mely túlélte a népvándorlás viszontagságait, maga mellett látta elvonulni a hunok és magyarok országverő seregeit, mely tanúja volt az árpádházi királyok dicsőségének és a török hódoltság alázatának, mai napig fennen hirdeti építtetőinek államalkotó bölcsességét és építőinek technikai tudását.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése