Köztudott, hogy a papirusz Egyiptomból származik és igen kedvelt növénye volt az ókori világnak. A népszerű írófelületen kívül számtalan más dologra is használták, tényleg az ókori Egyiptom egyik legfontosabb növénye volt. De mi is ez a papirusz?
Növény. Élelem. Kultikus szimbólum. Isten. Alsó - Egyiptom jelképe, olyan fontos és nagy hatalmú szimbólum, amiként Felső - Egyiptomé a lótusz. Alsó - Egyiptom védelmező istennője Uadzset, akit gyakran ábrázolnak a kezében papirusz jogarral. Az istennő nevének hieroglifája is a növény alakját tükrözi, jelentése 'zöld, friss, virágzó'; az istennő nevének leírásakor a papirusz hieroglifáját használják. Uadzset szinte mindig testvérével, Nekhbet istennővel együtt jelenik meg, aki Felső - Egyiptom patrónusa - kezében a lótusszal. A fáraót védelmezte, és ha kellett, tüzes leheletével elpusztította az ellenségeit. A legenda szerint Uadzset teremtette az első papirusznövényt, és ő ültette el a mocsárban. A növénynek rengeteg tiszta vízre van szüksége, mocsarakban nő, ezért Egyiptomban a Nílus mentén találunk papirusz-bozótokat. Készítenek belőle fegyvereket a vadászathoz, kosarakat, edényeket fonnak belőle, tálakat, dobozokat készítenek belőle, szőnyeget és lábbelit szőnek belőle, köteleket és a közlekedéshez járműveket: hajókat, hordszékeket, kocsikat. A papirusz az egyiptomi élet minden területét át- meg átszövi. Végül is a papirusz gyökerét meg is lehet enni. Nem tartozott a legkedvesebb csemegéik közé, de szükség esetén ehetőnek bizonyult. És talán a legismertebb felhasználása maga az írófelület. A növény külső részét lehántva egy szivacsos, puha, fehér belső belet találunk, ami ragadós, csíkokra vágva és összepréselve összeragad a száradás során, némi csiszolás után pedig remek írófelületet ad. A papiruszt többször használták: a felesleges írást le lehetett csiszolni, és a papiruszra újra lehetett írni. A kész lapokat néha kisebb darabokra szeletelték, néha pedig tekercs formában használták mind írásra, mind olvasásra. És a múmiák becsomagolásához is előszeretettel használták a szent növényt.
Uadzset összehasonlítása Létóval találó: az istennő is isten-ikreket szült, Íziszt és Oziriszt. A legenda szerint Ízisz istennő fiát, Hóruszt egy papirusz-bozótba rejtette el testvére Széth elől. Széth lemészárolta a testvérét, Oziriszt, és a gyermek Hóruszt is hasonló sors fenyegette. Ám a papirusz a legjobb rejtekhelynek bizonyult, Hórusz felnőtt Hathor istennő védelme alatt. Ő gondoskodott a gyermekről, ápolta, nevelte, szerette, és ő tanította meg Hóruszt, hogy megértse, mit susog a papirusz. Amikor Hórusz testben és lélekben megerősödött, megkereste Széth-et és legyőzte, bosszút állt apjáért. Hórusz és Hathor a feltámadás és újjászületés szimbólumai. A papirusz kultusza ezt a történetet eleveníti fel: a papirusz papjai a papirusz zizgetésével a titkos hangokat hallatják, ők értik, hogy mit mond a növény, mit üzennek az istenek. A papirusz nyelvét csak a beavatottak értik, egy titkos nyelv, az istenek nyelve. A papok a szent papiruszligeteket különös figyelemmel ápolják, gondozzák, és a növény minden rezdüléséből jóslatokat és üzeneteket képesek kiolvasni.
A papirusz gondozása amúgy sem egyszerű feladat, a feldolgozása nagy szakértelmet igényelt. A papirusz feldolgozásában épp ezért nagy szerepet játszott maga az állam is, mind kereskedelmi, mind vallási szempontból. A fáraó, mint az állam feje, felelős az országából kikerülő papirusz minőségéért. A görög szó, a papyros is azt jelenti: 'a fáraótól'. A görögöknek van egy másik szavuk is a papiruszra: byblos. A szó a föníciai Byblos város nevéből származik. Az i.e. 4. századi Theophrastos a papyros szót a növényre, a byblos szót pedig ugyanarra a növényre használta, ha az mint alapanyag szolgált (pl. írófelület készítésére).
a kobra a fáraói koronán védelmező szimbólum, Udzsetet jelképezi |
Uadzset-Basztet, oroszlánfejű nőként, ureusszal |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése