Rómaiak lakomája: a cena

A cena három fő szakaszból állt:

1.) Gustusgustatio, vagy promulsis, melyet ízelítőnek, előételnek fordíthatunk. Ez könnyebb, étvágygerjesztő ételekből állt, például osztrigából, pikáns mártású (garum) halakból, salátából és tojásból. A tojás a gustus fontos eleme volt. Innen származik a mondás: AB OVO USQUE AD MALA. Ekkor itták a méhsert, innen a promulsis elnevezés. 

2.) Cena, mely eleinte két- három, később több fogásból állt. Ekkor tálalták fel a nyulak, malacok, vaddisznók, galambok, kacsák, rigók, császármadarak, pávák, fácánok s tengeri halak egész sorát.

3.) A mensae secundae csemegékből, süteményekből, gyümölcsökből és egyéb nyalánkságokból állt.

   Az étkezés a korai időkben a ház központi helyiségében, az atriumban folyt. Itt kőasztal (cartibulum=edénytartó) állt. A köztársaság korában már ebédlők,tricliniumok voltak. A rómaiak fa- vagy kőkereveteken, bal könyökükre dőlve, félig fekve helyezkedtek el egy alacsony, négyszögletes vagy kerek asztal körül. A heverők három oldalról fogták körül az asztalt, a negyedik oldalt szabadon hagyták a közlekedés és a tálalás miatt. A kereveteket puha takarókkal fedték le és párnákkal tették kényelmesebbé. Régi szokás volt, hogy ülve étkeztek Rómában. De a klasszikus időkben ezt csak a nőknek és gyerekeknek kellett követni. A korabeli írók szerint csak a könnyűvérű nők vetemedtek arra, hogy férfitársaságban végigfeküdjenek a kereveten.


Megjegyzések