A báj és a szépség megtestesítői - a római Gratiae (Gráciák).
A származásukról különféle változatokat ismerünk. Ezek szerint szüleik: Zeusz és Eurünomé vagy Zeusz és Harmonia; vagy anyjuk egy Ókeanisz, akit halfarokkal szoktak ábrázolni; vagy Héra és Zeusz gyermekei; vagy Dionüszosz és Korónisz lányai; vagy Dionüszosz és Aphrodité lányai; vagy Aglaia és Héliosz lányai.
Homérosz Iliászában Kharisz Héphaisztosz felesége, de az Odüsszeiában már Aphrodité az isteni kovács felesége. A panopliszi Nonnosz Khariszt Dionüszosz feleségeként említi.
Boiótiában a legelterjedtebb hagyomány három Khariszról beszél, ezek: Aglaia vagy Aglaié vagy Aglaé (gör. sugárzó, tündöklő), Euphroszüné (gör. ragyogó bölcsességű, boldog) és Thaleia (gör. vizágzó).
Lakóniában (Spárta) ketten vannak: Kléta (gör. hírneves, könyörgéssel megszólított) és Phainea Phaenna (gör. ragyogó). Nonnosznál Paszitheia, Peithó és Aglaia néven szerepelnek Dionüszosz és Korónisz lányai.
Athénben két Khariszt tartottak számon: Auxoszt (gör. növekvő) és Hégemóniát (gör. Vezető, irányító).
Mind a báj és a szépség istenségei, a Khariszok kecsességet és szépséget sugároznak maguk körül, boldogságot lopnak az istenek és az emberek szívébe. Szeretik a költészetet; a Múzsák barátnői, akikkel együtt élnek az Olümposzon. Meztelenül vagy áttetsző leplekben, bájos testtartásban ábrázolják őket. Kezükben rózsát, mirtuszágat vagy még inkább asztragalét tartanak. Az "Ég leányainak" vagy a "Nap és a Fény leányainak is nevezik őket.
Kultuszuk főleg Boiótiában terjedt el. Orkhomenoszban, a Kephiszosz folyó völgyében szentélyük is volt: ezen a helyen az a három kő jelképezi őket, amelyek a hagyomány szerint az égből hullottak alá. A szentélyt Orkhomenosz királya, Eteoklész alapította, s ő volt az első, aki áldozatokat mutatott be az istennők tiszteletére. Tisztelték őket Attikában és Lakóniában is. A Khariszok a jótékonyságot is szimbolizálták.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése