A másnaposság ellen mindenkinek van egy tuti tippje. Igyál meg egy nyers tojást, igyál még több alkoholt (a kutyaharapást szőrivel ősi bölcsesség nyomán), vagy a jól bevált másnaposság elleni leves.
A régiek a fejfájást, hányingert, szédülést
és émelygést a testnedvek arányának megbomlásának tudták be. A túl sok bor a
nedvek túlmelegedését okozza. Szóval, hogyan is nyerhetjük vissza józan, hideg
fejünket a régiek szerint?
Először is, borodat vegyítsd vízzel. A bor hígítatlanul
történő fogyasztása a civilizálatlanság legfőbb jele. Ha hígítod a bort,
élvezheted az alkohol lazító hatását és elkerülheted a bódulatot
(tudatmódosulás) és a rosszullétet. Természetesen ez a bölcs tanács nem tér ki
azokra a kis mohó hörcsögökre, akik vizezett borból (értsd fröccs) is olyan
mennyiséget képesek elfogyasztani, mint egy kisebb elefánt. Mert van az a
mennyiség, amikor a hígítás sem segít...
Másodszor: igyál inkább fehér bort a vörös
helyett. A görögök úgy gondolták, hogy a bor segíti a vérképzést. Mivel a
vörösbor színénél fogva közelebb áll a vérhez, az jobban fokozza a vérképzést.
És mint tudjuk, a bor a test nedveinek melegedését okozza, tehát igyekezzünk a
nedveinket hűvösebben tartani. Másrészt a vérbőség vérpangást okoz, és a pangó
vérben méreganyagok gyűlnek fel. Tehát a görögök szerint a vörösbor előbb okoz
rosszullétet, tehát maradjunk a fehérnél. És természetesen vizezve.
Harmadszor: italozás közben viselj a hajadban
virágokat és borostyánt. Azon felül, hogy maga az italozás rítusa Dionysosnak
szentelt szakrális cselekmény, a virágok illata - különösen a rózsa és a
mirtusz - lehűtik a túlmelegedett nedveket és távol tartják a fejfájást.
Természetesen a túl erős illatú virágokat, mint például a liliom, célszerű
kerülni, mert épp az ellenkező hatást érjük el vele.
Negyedszer: igyál valami savanyút, például
ecetet. Ezt a recept szerint fel lehet javítani virágokkal és gyógynövényekkel,
ha első hallásra nem lenne gusztusod a tiszta ecethez. A savanyú fogja
megakadályozni a hasadban, hogy a bor megsavanyodjon. Nyilván, hiszen az ecet
már önmagában elég savanyú, nehéz felülmúlni. Ez is a hasonlót a hasonlóval
elv, ami az egész ókori világ szellemiségét áthatja.
Ötödször: mielőtt féktelen italozásba kezdenél
egyél meg öt szem mandulát. Dioscorides szerint ez megakadályozza a
lerészegedést. Arról természetesen mélyen hallgat, hogy ez az öt szem mandula
hány liter tömény szeszt képes felfogni. Ártani mindenesetre nem fog.
Hatodszor: a rómaiak arra esküsznek, hogy egyél
káposztát. A rómaiak és a görögök egyetértettek abban az ősi hitben, miszerint
a káposzta és a szőlő (kisfia a bor is) esküdt ellenségek. Úgy tartották, hogy
a bornak megvan az a képessége, hogy rabul ejtse a káposzta bűzét.
Cserébe/bosszúból a káposzta nem nő a szőlőtőkék között. És a káposzta bosszúja
a szőlőtőkén a hasadban fojtatódik: bent a bor mindennemű tevékenységét
megakadályozza. Láthatjuk tehát, hogy a növényeknek ugyanolyan érzelmeik
vannak, mint az embereknek...
Hetedszer: ez egy valódi római csemege -
gyógynövényes sült kanári falatkák. Másnaposság ellen kiváló.
Nyolcadik: fogj egy könyvet és kezdeményezz
beszélgetést az ókori történelemről vagy filozófiáról. Vindanius Anatolius
szerint ugyanis ez a tevékenység még az ember életkedvét is elveszi, nem lesz
kedve lerészegedni. Ennek egy továbbfejlesztett változata: hallgass vagy mesélj
antik anekdotákat, és még azt is megbánod, hogy világra jöttél. Eszedbe sem fog
jutni a lerészegedés.
Kilenc: azonnal ébredés után fogyassz el egy
tojást. Hogy nyersen, folyósan vagy keményre főzve - erről nem szól a fáma.
Gyanítom a nyers változatot...
Végezetül a tizedik tanács egyenesen
Horatiustól: másnaposság ellen fogyassz sült hagymát és afrikai csigát. (Ezt
nem tudom, honnan tudta, de nagyon biztos benne...)
Boldog és józan új évet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése