"Talán rablással szerzett feleségeik kedvéért határozták el, hogy azok szülötteinek egyebek közt ez a kiváltsága is meglegyen. Vagy talán Tarquinius hősiességének adóztak vele: állítólag gyerekkorában, a latinok és etruszkok ellen vívott csatában, mikor rárontott az ellenségre, letaszították a lováról, de ő vakmerőn szembeszállt a rárohanókkal, s ezzel úgy fellelkesítette a rómaiakat, hogy fényes győzelmet arattak az ellenségen, tizenhatezret meg is öltek közülük, s ezért apja, a király, egy ilyen bullával tüntette ki. Vagy mert a régi rómaiaknál nem számított méltatlan és szégyenletes dolognak, ha valaki beleszeretett egy serdülő szolgafiúba – ezt a komédiák is bizonyítják –, viszont a szabad származású fiúktól szigorúan tartózkodtak, s a szabad gyerekek éppen azért viselték ezt a jelet, hogy még meztelen gyerekek között se lehessen őket félreismerni. Vagy a fegyelmezetlenség ellen használtál óvszerül, mintegy a féktelen ifjak zabolájaként, hogy a szégyenérzet visszatartsa őket a férfias szórakozásoktól, amíg a gyerekkor jelvényét viselik. Varro követői azt mondják, hogy a bulla az aiol bolla – megfontolás – szóról kapta a nevét, s mint a megfontoltság szimbólumát kötik a gyerekek nyakára, ez azonban nem valószínű. De lássuk csak, nem holdjelvényként viselik-e ezt is? Hiszen a hold látható képe teliholdkor nem gömb, hanem lencse vagy tányér alakú, ahogy Empedoklés állítja – akárcsak a szóban forgó tárgy!"
(Plutarchos:
Aetia Romana 101. Kapitánffy István fordítása)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése