A görög ünnepek időpontja és időtartama igen különböző lehetett, de kevés kivétellel mindig a Hold fázisaihoz igazodtak. Kivételt képeztek Apollón ünnepei, amelyek mindig az adott hónap hetedik napjára estek, s mintha egy hétnapos „hét” fogalmát ismerő kultúrkör hatását tükröznék. A görög naptári év, amely holdév volt, általában a nyári napforduló utáni első újhold megjelenésekor kezdődött, huszonkilenc és harmincnapos hónapokból állt, s a hónapok tíz- illetve kilencnapos egységekre, dekasokra tagolódtak. A holdévnek a napévtől való eltérését úgy korrigálták, hogy minden nyolcéves perióduson belül három különböző évben egy- egy szökőhónapot illesztettek az évbe, minthogy nyolc napév majdnem pontosan megfelel kilencvenkilenc holdhónapnak. A feliratokból arra lehet következtetni, hogy az athéniak többnyire a téli napforduló tájékára eső hatodik hónapot, a Poseideónt kettőzték meg egy „második” Poseideón hónapot illesztve a naptárukba.
Görögország- szerte számos naptárt használtak, s még a hónapok kezdőnapjai sem mindig estek egybe. A klasszikus korban már az ión- attikai nyelvterületen használt ún. ión naptár sem volt teljesen egységes, új ünnepeket vezethettek be, s ennek megfelelően egyes hónapnevek a helyi kultikus gyakorlatnak megfelelően kicserélődhettek.
A görög naptár ünnepekről csak szőrmentén itt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése