A nagy latin szótármustra

   Legfőbb ideje számba venni a magyar-latin szótárkínálatot! Természetesen nem csak a mostanság a boltban kapható szegényes kínálatra gondolok, mert az bizony nagyon kiábrándító, hanem a szótárkínálatra a történelmünk tengerében. Mert bármily hihetetlen, ezek java része mind a mai napig hozzáférhető, csak egy kicsit kutakodni kell! Szóval szótármustrára fel!

    Az első „szótárak” még nagyon nem hasonlítanak a mai értelemben vett szótárakra, viszont páratlan kincsek mind a magyar, mind a latin nyelvre nézve. Hiszen a latin élő nyelv, beszélték, használták, nem a cicerói megkövült dogma, hanem alakult, változott. Az első szótárak valójában szójegyzékek: ezek a 13-14.századból származnak. Ők az úgynevezett GLOSSZÁK. Néhány ilyen glossza a teljesség igénye nélkül:

* 1290 körül keletkezett Vatikáni glosszák (4 magyar szót tartalmaz)

* 1230 körül keletkezett Oxfordi glosszák (ez 11 magyar szót tartalmaz)

* Leuveni glosszák (az Ómagyar Mária Siralmat is tartalmazó Leuveni Kódexben található, 9 magyar szót tartalmaz). Feltételezik, hogy a kódexet apácák olvasták, méghozzá magyar anyanyelvű apácák! Az apácák a férfiakhoz képest alacsonyabb színvonalú oktatásban részesültek, ez lehet az oka, hogy a Mária Siralmat is az anyanyelvükön olvasták, talán a latint kevésbé értették (vagy legalábbis kellett hozzá egy kis segítség).

Ezek jellemzően latin nyelvű kéziratok, később nyomtatványok, amikhez kézzel írott magyar megjegyzéseket, szómagyarázatokat fűztek. Az 1530-1580-as évekből már több glosszát is ismerünk:

* Herbolarium Vincentiae

* Soproni-glosszák 217 latin szó magyar értelmezését adja meg, szoros kapcsolatban áll a Besztercei szójegyzékkel és a Schlägli szójegyzékkel.

* Tordai-glosszák

* Pannonhalmi-glosszák

* Kolozsvári-glosszák (1518-ban kiadott latin-német szótár, latin és magyar bejegyzésekkel)

--------------------------------------------------------------------------------------------

    Ezek a szójegyzékek tovább bővültek, tematikusan, egy téma köré csoportosítva gyűjtötték a szavakat. Ezek gyakran tanulást segítő szójegyzékek, amiket NOMINAL-nak neveztek, mert a tanító csak a névszókat diktálta. Ezek a szójegyzékekből alakult ki a mai, általunk is ismert és használt szótár. Ezek a NOMENCLATURÁK.

* Königsbergi szójegyzék 1370-1420 között keletkezhetett, 9 sornyi magyar szöveget latin szöveg követ. Töredékesen maradt meg, mert a lapokat egy másik kódex bekötéséhez használták, így szinte esélytelen, hogy a teljes szövegre valaha is fény derüljön.

* Besztercei szójegyzék 1380-90 között (feltehetően egy szlavóniai vándortanító munkája – Georgius de Regno Dicto Sclavoniae, másolt egy másik szótárt, emiatt tele van hibával. 21 szócsoportot és 1316 magyar szót ismertet, 10 levél terjedelmű. A másoló a fekete betűs latin szavak fölé írta a magyar szavakat piros tintával. Feltehetően egy korábbi latin-német szószedet alapján dolgozott. A szójegyzékről tanulmányt Finály Henrik írt 1892-ben, elérhet a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban.

a Besztercei szójegyzék egy oldala

* Schlägli-szójegyzék – egy-két évtizeddel talán fiatalabb a Besztercei szójegyzéknél; 2140 szót tartalmaz 32 fogalmi csoport köré rendezve és ez is feltehetően egy másik szótár másolata, kivonata. Valószínűleg káptalani vagy kolostori iskolákban használták tankönyvként. A szócsoportoknak nincs fejezetcímük, minden latin csoport kezdete egy nagy piros iniciáléval kezdődik. A 7 levél terjedelmű szójegyzék eredetileg egy kolligatum része volt (Schlägli Hortularium), ebből lett kiemelve és külön bekötve. Talán egy korábban elveszett magyar-latin szójegyzék másolata. A szójegyzék történetét és elemzését Szamota István adta közre 1894-ben. A kiadvány részletesen foglalkozik a szavakkal, és fényképek is szerepelnek benne. Olvasható, megismehető, letölthető itt.

A Schlägli-szójegyzék

* Murmelius János: Lexicon Ioannis Murmelli, in quo Latina rerum vocabula in suas singula digesta classes, cum Germanica et Hungarica interpretatione. Krakkó, 1533. Ez egy latin szójegyzék német és magyar értelmezésekkel. A 45 fogalomkörbe rendezett latin szónak mintegy 2600 magyar értelmezése szerepel. Szamota István 1896-ban közölt egy tanulmányt a szójegyzékről, amit innen le is tudsz tölteni. A tanulmány részletesen foglalkozik a szavakkal, és a végén fénykepeket közöl a szójegyzékről. Murmelius János német pedagógus volt, ő a latin-német szótárt szerkesztette. A magyar rész később keletkezett, szerkesztője ismeretlen.

a Murmelius-féle szótár címlapja

* Pesthy Gábor: Nomenclatura sex linguarum. Latinae, Italicae, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae. Bécs, 1538. Mint a címe is mutatja, ez egy hatnyelvű szótár (latin, olasz, francia, cseh, német és magyar nyelven), forrása egy 1531-es nürnbergi szótár. 55 fogalomkörbe sorolja a szavakat, a magyar anyag nagyjából 4000 szót tartalmaz. A magyar szavak és kifejezések a latinok fordításai. A szótár digitalizált változatába a Hungaricana oldal régi könyvtárában bele is tudsz lapozni.

Pesthy Gábor nomenclaturája

* Ambrosius Calepinus: Dictionarium decem linguarum… Lyon, 1585. Tíznyelvű szótár (latin, héber, görög, francia, olasz, német, spanyol, lengyel, magyar és angol), több tízezer magyar szó és kifejezés van benne. A szószedetről 1912-ben Melich János jelentetett meg tanulmányt, itt fellapozhatod.

Ambrosius Calepinus, Ágoston-rendi szerzetes

a Calepinus-szótár előlapja

* Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclatura seu dictionarium Latino-Ungaricum, per clarissimum D. Basilium Fabricium Szavianum. Debrecen, 1590. Eleinte kéziratos másolatokban terjedt, de annyira népszerű volt, hogy később nyomtatásban is megjelent. Többféle kézirat is létezik, megjelent cseh és német nyelvvel is kiegészítve. A szavak itt is tematikusan vannak csoportosítva, 113 fogalomkör köré rendezve közel tízezer magyar szó. Nagyjából száz éven át volt használatban ez a szótár, jelentős hatást gyakorolt a későbbi szótárkészítőkre is, mint Comenius és Szenczi Molnár. A Nomenclaturát a hungaricana digitalizált könyvtárában lehet fellapozni és tanulmányozni (minden oldal digitalizált és hozzáférhető!) A szójegyzékről pedig Melich János írt tanulmányt, 1906-ban, szintén hozzáférhető és olvasható itt.

Szikszai Nomenclaturájának címlapja

a Nomenclatura egy oldala - a lovakról

a Nomenclatura négynyelvű kiadása

* Verantius Faustus (Verancsics): Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum, Latinae, Italicae, Germanicae, Dalmatiae et Ungaricae. Velence, 1595. A latin, olasz, német, dalmát és magyar szótár több mint 5000 szót tartalmaz. Ez a szótár már a későbbi etimológiai szótáraknak is az őse, mert a szótár végén szerepelnek azok a magyar szavak, amelyeket a szerző szláv eredetűnek tartott. A szótár a hungaricana régi könyvtárában várja az érdeklődőket!

egy oldal a Verancsics-féle szótárból

a szóetimológiai rész

Verancsics ötnyelvű szótárának címlapja

Verancsics Faustus, horvát történetíró, humanista tudós és esztergomi érsek

--------------------------------------------------------------------------------------------

    A nomenclaturák után pedig megjelennek a maihoz hasonló szótárak, amelyeken belül külön csoportot alkotnak a SZÓTÁRTÖREDÉKEK, amelyek nem maradtak fenn teljes terjedelmükben.

* Gyöngyösi szótártöredék a XVI. század második feléből. Feltehetően pálos szerzetesek készítették, 4671 latin szót sorol fel. Minden bizonnyal három ismert középkori latin szótárt használtak fel (Johannes Balbus de Janua: Catholicon; Papias: Vocabularium; Calepinus: Dictionarium). A szótártöredéket Melich János ismerteti az 1898-as tanulmányban, olvasd el itt.

* Szamosközi István szótártöredéke a XVI. század végéről. A szavakat már nem fogalomkörök köré gyűjti, hanem ábécérendbe szedett latin-magyar szótár (a címszavak a magyar betűrendet követik). A szerző sem biztos, de Szamosközi István munkájának tartják.

* Brassói szótártöredék a XVI. század végéről, a XVII. század elejéről. A szótár történetét Melich János dolgozta fel 1905-ben megjelent tanulmányában, amit itt olvashatsz.

--------------------------------------------------------------------------------------------

    És következzenek végül azok a nyomtatott SZÓTÁRAK, amelyek már teljesen olyanok, mint a maiak.

* Szenczi Molnár Albert: Dictionarium Latinoungaricum és a 2.rész: Dictionarium Ungarico-Latinum. Nürnberg, 1604. Az 1611-es kiadás görög, az 1708-as kiadás német értelmezéssel is bővült. Ez az első teljes, kétnyelvű latin szótárunk! Az MTA irodalomtudományi intézete 1990-ben kiadott egy reprint kiadást, antikváriumokban még ma is beszerezhető.

Szenczi Molnár Albert (1574-1634) egyházi író, műfordító, filozófus

Szenczi szótárának egy oldala

a Szenczi-szótár egy oldala

a Szenczi-szótár a lovakról

a Szenczi-szótár címlapja

* Loderecker Péter: Dictionarium septem diversarum linguarum, videlicet Latine, Italice, Dalmatice, Bohemice, Polonice, Germanice et Ungarice, una cum cuiuslibet Linguae registro sive repertorio vernaculo. Prága, 1605. Verantius Dictionariumának cseh és lengyel nyelvvel bővített kiadása. A szótárt digitálisan végiglapozhatod a hungaricana régi könyvtárában (mondtam már, hogy ez egy zseniális gyűjtemény?!?)

a Loderecker-szótár szavai

a Loderecker-szótár egy oldala

a Loderecker-szótár címlapja

* Nomenclatura seu dictionarium Latino-Germanicum. Nunc denuo adiectum idioma Hungaricum, in usum discentium. Szeben, 1629.

* Dictionarium quator linguarum: Latinae, Hungaricae, Bohemicae et Germanicae. Bécs, 1629.

* Abecedarium Latino-Hungaricum. Seu elementa linguae Latinae et Ungaricae. Pápa, 1630.

*Erdőbényei Deák János: Ianua linguarum bilinguis. Latina et Hungarica. Gyulafehérvár, 1634. A szótárat fellapozhatod itt.

az Erdőbényei-féle Ianua lovas oldala

egy oldal az Erdőbényei-féle szótárból

* Marcus Fridericus Wendelinus: Medulla priscae puraeque Latinitatis. Gyulafehérvár, 1646.

* Comenius: Index vocabulorum. Index ianuae linguarum J. A. Comenii. Gyulafehérvár, 1647.; Lőcse, 1649.

* Libellus alphabeticus. Cum nonnullis Catholicae fidei rudimentis. Abces Könyvecske a' keresztyén Romai Catholica Hitnek némely fondamentomos Kérdésivel. Kassa, 1674.

* Abecedarium Latino-Hungaricum pro pueris. Lőcse, 1694. A hungaricana régi könyvtárában fellelhető és hozzáférhető a digitális kötet.

az Abecedarium címlapja

az Abecedarium egy lapja

* Misztótfalusi Kis Miklós: Dictionariolum Latino-Hungaricum, vulgo centuria vocabulorum. Kolozsvár, 1694.

* Libellus Alphabeticus. Ciu praeter rudimentaquaedam fidei Christianae, et aliqout preces, adjecta est brevis Nomenclatura Latino-Hungarica. Lőcse, 1697.

* Emmanuel Alvarus: Syllabus Vocabulorum Grammaticae Emmanuelis Alvari e Societate Jesu, in vernaculas Hungaricam et Slavonicam conversorum. Secundum exemplar Viennese paucis mutatis, nonnulis etiam additis. Nagyszombat, 1703, 1717, 1731.

Emmanuel Alvarus jezsuita szerzetes

* Lyczei János: Iter oeconomicum. Nagyszombat, 1707.

az Iter Oeconomicum egy oldala

* Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium manuale Latino-Ungaricum et Ungarico-Latinum (az első rész a latin-magyar, a második rész a magyar-latin). Lőcse, 1708. Szenczi Molnár szótárán alapul, viszont sokkal több szót tartalmaz. Sok kiadást megért híres szótár, a leghíresebb kiadása az 1767. évi, amit Bod Péter még német nyelvvel egészített ki, és egy magyar személynevek című jegyzékkel.

* Vocabularium trilingue, pro usu scholae Cibiniensis recusum. Szeben, 1709.

* Cellarius Kristóf: Latinitatis probatae et exercitae liber memoralis. Nürnberg, 1719. (született Christophorus Cellarius=Christoph Keller, német filozófus és pedagógus)

* Abecedarium Latino-Hungaricum. Seu elementa lingae Latinae et Hungaricae. Brassó, 1720.

* Cellarius Kristóf: Primitva vocabula linguae, e Christophori Cellarii. Libro memorali... Ez a Liber memoralis 1735-iki kiadásának latin-magyar kivonata. Debrecen, 1742.

* Jambressich András: Lexicon latinum interpretatione illyrica, germanica et hungarica locuples. Zágráb, 1742. Horvát bölcseleti doktor és tanár. Egyházjogot tanított Zágrábban és a nagyszombati egyetemen. Állítólag a szótár magyar része a Pápai Páriz-féle szótárból származik.

* Wagner Ferenc: Universae phraseologiae latinae corpus... Nagyszombat, 1750.

* Klein Sámuel: Dictionarium latino-valachio-germanico-hungaricum. Buda, 1806. Román történész, nyelvész, filozófus. A szótár teljes címe: Dictionarium latino-valachico-germanico-hungaricum, in genere suo novissimum, et usui cujuslibet acommodatum. Budae, 1806. (Ezen munka nyomtatását halála félbeszakította; életében mutatványként csak egy-egy levél jelent meg belőle; többi része 1825-ben látott napvilágot.) A szótárról Gáldi László írt tanulámnyt, ami 1944-ben jelent meg, itt olvashatod.

Klein Sámuel, avagy Samuel Micu Klein

* Sándor István: Toldalék a magyar-deák szókönyvhez, amint végsőször jött ki 1767-ben és 1801-ben. Bécs, 1808.

* Budai Ézsiás: Deák törsökszók magyar jelentéseikkel együtt az alsó oskolák számára. Debrecen, 1809.

* Márton József: Lexicon trilingue latino-hungarico-germanicum (két kötet) Bécs, 1818.

* Mokry Benjámin: Deák-magyar etymologiai lekszikon. Pest, 1823.

* Latin-magyar szótár. Buda, 1844.

* Soltész János – Bakó Dániel: Latin-magyar szótár, iskolai használatra. Sárospatak, 1845.

a Soltész-Bakó szótár egy oldala

* Koczányi Ferenc: Latin-magyar-német zsebszótár. Pest, 1851.

* Finály Henrik – Régeni István: Latin-magyar iskolai szótár. Kolozsvár, 1858.

* Holub Mátyás: Latin-magyar és magyar-latin zsebszótár. Baja, 1861.

* Bakó Dániel – Soltész János: Latin-magyar zsebszótár. Sárospatak, 1862.

* Bartal Antal: Szótár C. Julius Caesar de bello gallico és de bello civili című emlékirataihoz. Pest, 1862.

* Hindy Mihály: Kéziszótár P. Virgilius Maro műveihez. Pest, 1863.

* Bartal Antal – Veress Ignác: Teljes magyar-latin szótár. Pest, 1864.

* Farkas Elek: Latin-magyar szótár. Pest, 1865.

* Soltész Ferenc: Magyar-latin zsebszótár. Sárospatak, 1868.

* Lengyel Zsigmond – Szegedi Sándor: Latin-magyar szótár gymnasiumi használatra. Debrecen, 1870.

* Latin-magyar-német szójegyzék Weller latin olvasókönyvéhez. Pest, 1871.

*Rejtényi József: Latin-magyar-német-szerb iskolai zsebszótár az algymnasiumok számára. Budapest, 1875.

* Simonyi Zsigmond: Latin szókönyv etymologikus csoportokban. Budapest, 1874.

* Holub Mátyás: Latin-magyar kézi szótár a gymnasiumok számára. Budapest, 1875.

* Holub Mátyás – Köpesdi Sándor: Magyar-latin kézi szótár. Budapest, 1881.

* Schultz Ferdinánd: Latin synonimika a középisk. Használatára. Magyarította Lévay István. Budapest, 1876.

* Szótár a Bartal-Malmosi-féle latin olvasókönyvhöz. Budapest, 1881.

* Németh Antal: Latin-magyar zsebszótár. Győr, 1882.

* Veress Ignác: Latin-magyar és magyar-latin kézi szótár. Budapest, 1882-83.

* Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Budapest, 1884. A szótár online is elérhető (lehet benne keresni) itt. Az eredeti kiadának az Akadémiai Kiadó megjelentetett egy reprint kiadást is. Talán ez a legteljesebb ma is elérhető és használható szótár. A nagy elődöl, Pápai Páriz és Szenczi Molnár szótárait dolgozta fel, modernizálta, olyannyira, hogy mind a mai napig aktuális. Személy szerint a kedvenc szótáram. Ha valakit szabad a szótárcsászár címmel illetni, akkor ő az.

Finály Henrik

a reprint kiadás borítója

* Zanathy Bódog: Magyar-latin szótár Schultz latin gyakorlókönyvéhez. Győr, 1884.

* Kovács János: Latin-magyar zsebszótár Q. Horatius Flaccus műveihez. Budapest, 1887. Piarista szerzetes, Vácon, Kecskeméten, Szegeden és Budapesten is tanított (latint).

* Dávid István – Némethy Géza: Magyar-latin zsebszótár. Budapest, 1888.

* Dávid István: Latin-magyar zsebszótár. Budapest, 1889. Lauffer Vilmos kiadása, néha még antikváriumokban fellelhető. A szótár mellett lain aukotorokat is szerkesztett a latinnal barátkozók számára: szószedettel és nyelvtani magyarázatokkal gondozott szövegek.

* Dávid István: Vergilius Aeneisének teljes szótára. Budapest, 1891.

* Meissner Károly: Latin phraseologia iskolai használatra. A hatodik német kiadás után átdolgozta Burián János. Budapest, 1891.

* Pirchala Imre: Latin-magyar iskolai szótár. Pozsony, 1896.

*Burián János: Magyar-latin szótár a középiskolák számára. Budapest, 1899.

 

A Burián-féle szótár részlete

* Kempf Józef: Latin-magyar szótár. Budapest, 1900. A Singer és Wolfner Irodalmi intézet adta ki, aranyárban még néhány antikváriumban beszerezhető.

* Schmidt József: Latin-magyar zsebszótár. Budapest, 1901. Az Athenaeum kiadó adta ki, ízlésesen bekötött zsebszótár, ami tényleg kicsi, terjedelmét tekintve is csupán 366 oldal.

* Bartal Antal: A magyarországi latinság szótára. Budapest, 1901. (Franklin társulat) A szótárral azért lehet találkozni antikváriumokban, de digitális formában is elérhető itt.

egy lovas oldal a Magyarországi latinság szótárából

* Szőke Adolf és Schmidt Attila: Latin-magyar szótár. Budapest, 1902. A szerzőpáros a szótárak mellett az Odüsszeia kivonatát is elkészítették a tanuló/érdeklődő ifjúság számára: nyelvtani magyarázatok, kulturális lábjegyzetek, szótározási segédletek... minden, amire egy lelkes tanulónak szüksége van!

* Hittrich Ödön: Latin szókönyv gimn. tanulók használatára. Budapest, 1909. Hittrich Ödön a latin és görög nyelv oktatásának elkötelezett híve volt, a latin szókönyv mellett görög szókönyvet is szerkesztett, és mind latin, mind görög nyelvű olvasókönyveket a tanulók számára. Vagyis eredeti szövegek, szótári résszel, jegyzetekkel kiegészítve, hogy jobban menjen a szövegértés. Ezek azok a könyvek, amiket nagyon sajnálok, hogy eltűntek, alig beszerezhetőek és nincs új kiadásuk. Kincsek.

* Sávoly Ferenc: magyar-latin és latin-magyar dióhéj-szótár. Budapest, 1912. Egy 7x4 centis mini-könyv az Uránia Könyvnyomdából. Mind a két szótár 10 000 szót ígér.

* Polgár Gy. Ödön: Schidlof gyakorlati módszerének latin-magyar és magyar-latin zsebszótára. Budapest, 1915. Schenk Ferenc könyvkiadója a szótárt iskolai és magánhasználatra egyaránt javasolja: akkoriban még azért többen kacérkodtak a latinnal, vagyis létezett olyan, hogy valakit csak úgy érdekelt a latin. Egyébként a régi budapesti könyvkiadókat, nyomdákat megkeresni a régi térképeken  egy másik, remek szórakozás!

* Györkösy Alajos – Vékey Károly: Dictionarium latino-hungaricum et hungarico-latinum. Budapest, 1938.

* Györkösy Alajos: Latin-magyar szótár. Budapest, 1956. A szótár mind a mai napig nagyon népszerű, több kiadást is megélt. Az  Akadémiai Kiadó számtalan alkalommal adta ki, mindig egy kis változtatást eszközölve. A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban elérhető az 1970-es kiadás teljes terjedelemben.

* Györkösy Alajos: Magyar-latin szótár. Budapest, 1960. A latin-magyar párjához hasonlóan sok kiadást megélt, sokat változtatott szótár, ami napjainkban talán az egyik legjobban használható általános szótár.

* Tegyey Imre: Magyar-latin, latin-magyar diákszótár. Budapest, 2005. Az Akadémiai Kiadó 2014-ben újra kiadta, szép új köntösben, változatlan tartalommal. A szótár elsősorban iskolai használatra készült, tehát a 'kötelező' auktorok szókincsét dolgozza fel. Szólások, közmondások szintén szerepelnek benne. 22 000 címszót tartalmaz.

Tegyey Imre szótárai: a jobb oldali általában ma is kapható a könyvesboltokban

* Szécsi József: Latin-magyar kéziszótár a Vulgata zsoltáraihoz. Budapest, 2015. Liptay György: Zsoltárkulcs című könyvét dolgozza fel, gyakorlatilag az 1961-es kiadás rövidített változata. A Liptay-féle szótár elemezte a szavak kontextusát is, az új, megkurtított verzió viszont már tényleg "csak" egy szótár, értelmezés nélkül.

* Goreczky Zsolt: Latin-magyar alapszótár. Tinta Kiadó, 2017. 7075 alapszót tartalmaz, és a nyelvtanulók segítésére jelöli a magánhangzók hosszúságát. Képekkel illusztrált könyv.

* Szirmai Antal: Glossarium – Latin-magyar jogi szótár 1806-ból. Tinta Kiadó, 2021. (ez egy hasonmás kiadvány)